Könnyű és csodálatosan szép túráról ejtenék néhány szót. Egészen pontosan néhány, e túra alkalmával elérhető, Vármező körüli látványosságról. Ezek egyike az Égerfás-tó,
melyet egy téli túránk alkalmával már útba ejtettük, de nyáron érdemes igazán megnézni, másik pedig a Várhegyen levő valamikori vár maradványa, melyhez viszont akkor fel sem másztunk. A falu központjából kiinduló piros pont jelzéseket követve, a főutcán felfele, elérünk a Nyárád Kis- és Nagyága összefolyásáig. Itt a Nagyág menti úton továbbhaladva eljutunk a patakon átívelő hídig. Nem megyünk át a hídon, ugyanis a patak bal partján vezet tovább a jelzés, 
és a patakot elhagyva, utunk meredeken kanyarog fel a hegyre. Néhány kanyar után baloldalt szemünk elé tárul a tó. 
Az Égerfás-tó a hegy gerince alatt, annak nyugati oldalában található, körülbelül feleúton a Nagyág pataka és a Várhegy csúcsa között. A tóból kimeredő fatörzseknek köszönhetően a Gyikos-tó kicsinyített másának tűnik. Mégis meglehetősen különbözik a Gyilkos-tótól, a tó délkeleti és északnyugati partját fák s bokrok övezik, melyek a tó vizének partmenti, sekélyebb részeit is benőtték. A tópart azon részeit, amelyeken fák nincsenek, nádas szegélyezi. A vízből égerfák törzsei állnak ki, 
melyek közül többnek zöldellő, friss hajtásai is vannak. A tó tükrét nád és különböző vízinövények tarkítják, bennebb falevelektől zöld a színe, illetve néhol vörös a vízbe hullott virágportól. A tó fölött, tőle déli irányban, büszkén magaslik a Várhegy erdővel benőtt csúcsa. Ez így talán semmilyen más tóhoz nem hasonlítható. Egyszerűen egyedi, csodaszép!
Erről a tóról semmiféle szakirodalmat nem találtam arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan keletkezett. Még Orbán Balázs sem említi, mikor a fölötte levő várról ír. Legvalószínűbb, hogy a Gyilkos-tóhoz hasonlóan, földcsuszamlás útján keletkezett e is, mégpedig nem is oly régen, legvalószínűbb, hogy az utóbbi 100 évben. A tótól továbbhaladva a meredek ösvényen, hamarosan felkanyarodunk a hegy gerincére. Innen, mielőtt a túlsó oldalon leereszkednénk, ösvényünk tesz egy kis kitérőt a Várhegyre.
Délnyugati irányban, erdőben vezet a piros pont jelzés, majd a kitaposott ösvény nem követi pontosan a jelzést, hanem nyílegyenesen halad felfele a meredeken. A jelzés néhány ívet ír le a legmeredekebb szakaszokon. Fennebb az ösvény újból egyesül a jelzéssel, és két körbefutó töltésen mászunk keresztül. Ezen töltések valószínűleg a vár külső és belső falának maradványait képezik. A belső töltésen belül egy dombszerű kiemelkedés van, aminek az északi szögletében egy kör alakú építmény nyoma látható. Ezen a helyen Orbán Balázs egy hajdani torony létezését feltételezi. A vár északkelet–délnyugat irányú hosszúkás háromszög alapú, melynek rövid oldala észak-keletre néz, és hegyes vége délnyugati irányú. 
A vár ezen délnyugati szögletében, szintén Orbán Balázs szerint, körbástya állt. A vár a Nyárád két ága közötti, kúp alakú hegy csúcsán található, oly módon, hogy onnan valamikor jó rálátás kínálkozott a Nyárád völgyére. Most a vár egész területét sűrű erdő borítja. A hegy legmagasabb pontján, ami a vár központját is képezte, az egyik fán tábla hirdeti, hogy ez a Várhegy 823 m-es csúcsa. A vár bármilyen irányú megközelítése erdővel borított, meredek hegyoldal leküzdését feltételezi. Mivel a hegy csúcsán kevés viszonylag sima hely volt, a várfalak a hegy meredek oldalaira épültek.
A vár építésének története a múlt ködébe vész. Még a vár nevéről sem maradt fenn semmilyen adat. A rege szerint Tündér Ilona - akinek vára Mikházán volt - lánya lakta a várat. A várból nem lévén út, az itt lakó tündér az édesanyját nem látogathatta. Ezért az ördöggel szerződött, hogy neki egy völgy ezüstért és egy hegy aranyért útat építsen. Meg is építette az ördög az utat, de mikor a fizetésre került a sor, a tündér a tenyerébe egy ezüsttallért, s az ujja hegyére egy aranyat helyezett, mondván: „Itt a völgy ezüst, itt a hegy arany.” A rászedett ördög dühében az utat szétrugdosta. A rege nagyon hasonlít a Rapsonné várával kapcsolatoshoz. Feltételezhető, hogy ugyanazon korból származó várak egyike lehet ez is. Mivel a Várhegyről főleg déli irányba lehetett kilátás, valószínű, hogy a Bekecs környéki várakkal állhatott kapcsolatban. A Várhegyről ugyanazon a meredek ösvényen ereszkedtünk le, majd a nyeregbe visszaérve a hegy délkeleti lejtőjén folytattuk utunkat,
a piros pont jelzések mentén. Hamarosan leértünk a Kiság völgyébe. Itt megnéztük a Tündérek forrását, majd a Kiság pataka mentén visszajutottunk a két patak összefolyásáig, ahonnan a reggel már megtett úton sétáltunk vissza a falu központjába.
Sok szép kiruccanást!
és a patakot elhagyva, utunk meredeken kanyarog fel a hegyre. Néhány kanyar után baloldalt szemünk elé tárul a tó. 
Az Égerfás-tó a hegy gerince alatt, annak nyugati oldalában található, körülbelül feleúton a Nagyág pataka és a Várhegy csúcsa között. A tóból kimeredő fatörzseknek köszönhetően a Gyikos-tó kicsinyített másának tűnik. Mégis meglehetősen különbözik a Gyilkos-tótól, a tó délkeleti és északnyugati partját fák s bokrok övezik, melyek a tó vizének partmenti, sekélyebb részeit is benőtték. A tópart azon részeit, amelyeken fák nincsenek, nádas szegélyezi. A vízből égerfák törzsei állnak ki, 
melyek közül többnek zöldellő, friss hajtásai is vannak. A tó tükrét nád és különböző vízinövények tarkítják, bennebb falevelektől zöld a színe, illetve néhol vörös a vízbe hullott virágportól. A tó fölött, tőle déli irányban, büszkén magaslik a Várhegy erdővel benőtt csúcsa. Ez így talán semmilyen más tóhoz nem hasonlítható. Egyszerűen egyedi, csodaszép! Erről a tóról semmiféle szakirodalmat nem találtam arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan keletkezett. Még Orbán Balázs sem említi, mikor a fölötte levő várról ír. Legvalószínűbb, hogy a Gyilkos-tóhoz hasonlóan, földcsuszamlás útján keletkezett e is, mégpedig nem is oly régen, legvalószínűbb, hogy az utóbbi 100 évben. A tótól továbbhaladva a meredek ösvényen, hamarosan felkanyarodunk a hegy gerincére. Innen, mielőtt a túlsó oldalon leereszkednénk, ösvényünk tesz egy kis kitérőt a Várhegyre.
Délnyugati irányban, erdőben vezet a piros pont jelzés, majd a kitaposott ösvény nem követi pontosan a jelzést, hanem nyílegyenesen halad felfele a meredeken. A jelzés néhány ívet ír le a legmeredekebb szakaszokon. Fennebb az ösvény újból egyesül a jelzéssel, és két körbefutó töltésen mászunk keresztül. Ezen töltések valószínűleg a vár külső és belső falának maradványait képezik. A belső töltésen belül egy dombszerű kiemelkedés van, aminek az északi szögletében egy kör alakú építmény nyoma látható. Ezen a helyen Orbán Balázs egy hajdani torony létezését feltételezi. A vár északkelet–délnyugat irányú hosszúkás háromszög alapú, melynek rövid oldala észak-keletre néz, és hegyes vége délnyugati irányú. 
A vár ezen délnyugati szögletében, szintén Orbán Balázs szerint, körbástya állt. A vár a Nyárád két ága közötti, kúp alakú hegy csúcsán található, oly módon, hogy onnan valamikor jó rálátás kínálkozott a Nyárád völgyére. Most a vár egész területét sűrű erdő borítja. A hegy legmagasabb pontján, ami a vár központját is képezte, az egyik fán tábla hirdeti, hogy ez a Várhegy 823 m-es csúcsa. A vár bármilyen irányú megközelítése erdővel borított, meredek hegyoldal leküzdését feltételezi. Mivel a hegy csúcsán kevés viszonylag sima hely volt, a várfalak a hegy meredek oldalaira épültek. A vár építésének története a múlt ködébe vész. Még a vár nevéről sem maradt fenn semmilyen adat. A rege szerint Tündér Ilona - akinek vára Mikházán volt - lánya lakta a várat. A várból nem lévén út, az itt lakó tündér az édesanyját nem látogathatta. Ezért az ördöggel szerződött, hogy neki egy völgy ezüstért és egy hegy aranyért útat építsen. Meg is építette az ördög az utat, de mikor a fizetésre került a sor, a tündér a tenyerébe egy ezüsttallért, s az ujja hegyére egy aranyat helyezett, mondván: „Itt a völgy ezüst, itt a hegy arany.” A rászedett ördög dühében az utat szétrugdosta. A rege nagyon hasonlít a Rapsonné várával kapcsolatoshoz. Feltételezhető, hogy ugyanazon korból származó várak egyike lehet ez is. Mivel a Várhegyről főleg déli irányba lehetett kilátás, valószínű, hogy a Bekecs környéki várakkal állhatott kapcsolatban. A Várhegyről ugyanazon a meredek ösvényen ereszkedtünk le, majd a nyeregbe visszaérve a hegy délkeleti lejtőjén folytattuk utunkat,
a piros pont jelzések mentén. Hamarosan leértünk a Kiság völgyébe. Itt megnéztük a Tündérek forrását, majd a Kiság pataka mentén visszajutottunk a két patak összefolyásáig, ahonnan a reggel már megtett úton sétáltunk vissza a falu központjába.Sok szép kiruccanást!
Andris
