Havazott egy keveset, és megint szürkévé vált az ég. Pedig egy héttel ezelőtt már virágok is nyíltak, és egészen melegen sütött a nap. Mindez, lehet, csak azért, nehogy elfeledjünk a tavasz után sóvárogni... Peeersze, tudjuk, még február van. Mégis. ...
Megéreztük a tavasz illatát. Kikívánkoztunk. Mindegy hova, csak levegő legyen, fák legyenek, menni lehessen, menni, menni, menni... Az sem baj, hogy sár lesz. A cuppogásnak is van varázsa. A bakancs fölé lábszárvédőt vettünk, már a nadrágszár sem panaszkodhat.
Megéreztük a tavasz illatát. Kikívánkoztunk. Mindegy hova, csak levegő legyen, fák legyenek, menni lehessen, menni, menni, menni... Az sem baj, hogy sár lesz. A cuppogásnak is van varázsa. A bakancs fölé lábszárvédőt vettünk, már a nadrágszár sem panaszkodhat.A Cinege-tető kedves kiruccanó helyünk, ha nem adódik távolabb utazni, ezt választjuk. És fotózni való is akad mindig. Meg jó kis társaság, akikkel öröm együtt tölteni azt a pár órát.
De most annyira szürke volt az ég, hogy úgy gondoltam, minek is cipelni a fotómasinát. Ha esni fog az eső, kényelmetlenebb, s csak félteni fogom egész úton. Nem hoztam magammal.
Szerencsére egy jó csapatban mindig vannak, akik másként gondolkodnak. ;-)
De most annyira szürke volt az ég, hogy úgy gondoltam, minek is cipelni a fotómasinát. Ha esni fog az eső, kényelmetlenebb, s csak félteni fogom egész úton. Nem hoztam magammal.
Szerencsére egy jó csapatban mindig vannak, akik másként gondolkodnak. ;-)
Sár helyett ugyanis hó fogadott. S minél bennebb haladtunk a fák között, annál szélesebben vigyorgott ránk a tél. 
A Terebics előtt valóságos diadalív kérkedett...
A Terebics előtt valóságos diadalív kérkedett...
Sááár???
Ugyan már!!!
Kedves, puha – hótakaró...
Jó, hogy volt mivel megörökíteni...
Hancur
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése