Környezetéből
kiemelkedő impozáns kúpként magaslik a Magura, más néven Nagy-Erdős
csúcs a Görgényi-havasok szomszédos völgyei és gerincei fölé, méretével a
távoli főgerinc csúcsaival vetekedve. Nevére alaposan rászolgál, mivel
hasonló méretű magaslat nincs a közelében, tehát nagynak joggal
mondható, és egy keskeny tisztást leszámítva a sziklásabb csúcsrégióig
fenyves borítja, így az erdős név is fedi a valóságot. A jellegzetes
alakú hegy 1480 méter magas, óriás cápauszonyként emelkedik ki a
Görgényi-havasok északi részének gerincei közül, így messzi vidékekről
jól látható és felismerhető, ezért biztosan többeknek szembetűnik mikor a
Görgényi-, a Kelemen- vagy a Gyergyói-havasokban túráznak. Ez az
egészen rendkívüli kilátást biztosító csúcs a Fancsaltól (1684 méter)
A Magura (Nagy-Erdős) megközelítése a Szalárd mellékvölgyei
és Kis-Göde völgye között kapcsolatot teremtő kék-háromszög jelzésen
lehetséges, esetleg a Zászpás felől a Fancsalra vezető – már
követhetetlen – sárga-sáv jelzésen, de ez utóbbit csupán extrém sportok
kedvelőinek javasolhatnánk, s nekik is csak akkor, ha kellő
tapasztalattal rendelkeznek a természetben való tájékozódás terén és
váratlan helyzetekre is készek.
Mi a lényegesen könnyebb és járható Kis-Göde, majd
Felső-Magura patakok menti utat választottuk, amelyen autóval jól meg
lehet közelíteni a csúcsot. Miután a Kis-Göde torkolata fölött a
társaság összegyűlt, felautóztunk a Felső-Magura menti letérőig, ahol
elindultunk a lassan patak menti ösvénnyé szűkülő úton, mely hűs fenyves
erdőben vezet, miközben mindvégig a patak csobogását élvezhetjük.
A patak forrásvidékét elérve az addig délnyugati irányt követő ösvény észak felé kanyarodik, és fokozatosan felvezet a gerincre. Kisebb irtásos szakaszhoz érve kilátásunk nyílik a hátunk mögött emelkedő Görgényi főgerinc csúcsaira, majd kidőlt fákkal tarkított erdőn haladunk át, ahol az erdő zúgása és madárének tette hangulatossá utunkat.
Hamarosan kiértünk a Magura
alatti nyeregbe, ahol a felejthetetlen látvány előcsalta fényképezőgépeinket:
mesés kis erdei tisztáson álltunk, teljes kilátással az előttünk magasló
hegyre, mely csúcsával mintha a távoli felhőket ostromolná. Ritkán van
lehetőség egy hegy közvetlen közeléből hasonló rálátásnak örülni.
Rövid pihenés után friss erőkkel nekigyürkőztünk
az innen már jelzetlen ösvénynek. A kék-háromszög jelzés – amin eddig jöttünk –
a gerincet elhagyva a Holló-patak völgye felé vezet tovább, a mi ösvényünk
viszont rövidesen eltűnt a sűrű fenyvesben, ahol az előrehaladást a meredek
terep mellett kidőlt száraz fák is nehezítették. Az erdőből kivergődve füves,
sziklás tisztáson találtuk magunkat, ahol a kaptató fokozódott, az volt az
érzésünk, mintha valami óriásoknak készített kőlépcsőn haladnánk felfele.
A tisztás a csúcsig nyúlik
fel, melynek csak az északi felét borítja fenyves, kiterjedve a csúcsoszlop
keleti és nyugati oldalára is, de kilátást biztosítva a déli oldalon. Itt a
Görgényi havasok kiterjedt erdőségeire láthattunk, melyek mintha a zöld szín
számtalan árnyalatát kívánnák bemutatni a lombhullató fák üde és világos
zöldjétől a magasabban levő részek alig rügyező, vagy még szinte levéltelen
barnás színéig, valamint a fenyők mélyzöld árnyalatáig.
Délen a
Görgényi-havasok északi főgerince sötétlett a távolban, nyugaton a Szalárd
vízgyűjtőjének gerincein tekinthettünk végig egészen a távoli Jódmező vidékéig,
észak felé a Kelemen nyugati felére és főgerincének még havas csúcsaira
leshettünk a fák közül, keleten viszont a Gyergyói medence északi része és a Gyergyói
havasok csúcsai sejlettek fel a párás légben.
A csúcs déli oldalán a tájban
gyönyörködve megpihentünk, megszabadítottuk Kócost, négylábú társunkat, a
szálkás szőrű tacskót, kullancsaitól, majd a már ismert utat tettük meg visszafelé.
Havasi virágokban gyönyörködhettünk,
többnyire fenyők hűsében haladtunk a meleg
napsütésben, fenyők és moha illatát élvezhettük, miközben madarak éneke és
patakcsobogás tette hangulatosabbá túránkat. Az impozáns méretű hegy látványa a
lábánál elterülő tisztásról, valamint a csúcsról elénk táruló táj szépsége mindenképpen
hozzájárul ahhoz, hogy megérje felkeresni ezt a civilizált világtól távol eső
vidéket.
Andris
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése